3. A csövek elrendezése
Ha a kukoricacsövek túl hosszúak és nem férnek el kényelmesen, nyugodtan törd őket ketté. Fektesd a csöveket szorosan egymás mellé és fölé a levélágyra.
4. A „takaró” felhelyezése
A megmaradt zöld levelekkel alaposan takard le a kukoricák tetejét, mintha egy paplannal bugyolálnád be őket. Ez a felső levélréteg gondoskodik arról, hogy a gőz ne szökjön el, és a legfelső csövek is tökéletesen szaftosra párolódjanak.
5. Felöntés és főzés
Öntsd fel a fazekat annyi hideg vízzel, amennyi a felső levélréteget is éppen ellepi. Tegyél a fazékra egy fedőt, és nagy lángon forrald fel a vizet. Amikor lobogni kezd, vedd vissza a lángot közepesre, hogy a víz egyenletesen gyöngyözzön.
- A nagy titok: Sót soha ne tegyél a főzővízbe! A sótól a kukoricaszemek héja megkeményedik. Az igazi csemegekukorica a saját cukortartalmától és a levelektől lesz mézédes.
6. A főzési idő (Tűpróba)
A mai modern, szuperédes csemegekukoricáknak a forrástól számítva mindössze 10-15 perc kell. Ha kicsit teltebb, érettebb csöveket fogtál ki, a főzési idő 20 perc is lehet. Ellenőrzésként szúrj egy hústűt vagy villát az egyik szembe: ha vajpuha, már kész is van!
7. Tálalás
A kész kukoricát zárd el, és csipesszel óvatosan szedd ki a forró vízből. Még melegen, gőzölögve kínáld, és csak ekkor, közvetlenül fogyasztás előtt szórd meg finom szemcséjű sóval.
