Így kerülhet a router antennája mögé
A doboz nyílása külső antennás router esetén ráhelyezhető az egyik antennára úgy, hogy a szétnyitott alumíniumfelület mögötte helyezkedjen el. A nyitott oldalnak abba az irányba kell néznie, amerre erősebb WiFi-jelet szeretnénk.
Ha például a router a nappali egyik külső falánál van, a gyenge hálószoba pedig a lakás másik végében, akkor az alumíniumreflektor ívelt felületét úgy érdemes beállítani, hogy a WiFi nagyobb része a hálószoba irányába verődjön vissza.
Nem érdemes azonban rögtön minden antennára külön dobozt tenni. Modern, többantennás routereknél a WiFi-rendszer összetettebb módon használhatja az antennákat, ezért egy túl nagy fémdarab akár ronthatja is a kapcsolatot. Először egyetlen reflektorral célszerű kísérletezni, majd megnézni, ténylegesen javult-e a jel a problémás helyen.
A rossz irányba néző reflektor éppen ronthatja a WiFi-t
Ez a trükk egyik legfontosabb hátránya. Az alumínium nem hoz létre új rádióenergiát. A router teljesítménye ugyanaz marad, csupán megváltoztatjuk a jel eloszlását.
Ha több jel jut a lakás egyik irányába, könnyen előfordulhat, hogy a router másik oldalán gyengébb lesz a lefedettség. Ezért különösen jól működhet olyan helyzetben, amikor egyetlen konkrét szobában vagy a kert egy adott pontján szeretnénk jobb kapcsolatot, viszont kevésbé jó ötlet akkor, ha minden irányban egyformán erős WiFi-re van szükség.
Gyakorlati tesztekben az is előfordult, hogy egy rosszul elhelyezett alumíniumdoboz éppen lerontotta a jelerősséget, a kapcsolat pedig lassabb lett. Ezért nem az a jó megoldás, hogy elkészítjük a reflektort, felhelyezzük, majd automatikusan sikeresnek tekintjük a kísérletet. Mérni kell az eredményt.
Telefon segítségével könnyen letesztelhető
A legegyszerűbb módszer, ha a változtatás előtt ugyanazon a helyen megmérjük a WiFi sebességét és jelerősségét. Ezután felhelyezzük a reflektort, nem mozdítjuk el a telefont vagy laptopot, és újra megismételjük a mérést.
Érdemes legalább három-négy különböző pozíciót kipróbálni az alumíniumfelülettel. Már néhány centiméter vagy néhány fokos elfordítás is módosíthatja az eredményt. Ha az egyik beállításnál jobb lesz a kapcsolat, érdemes azt megtartani; ha viszont semmilyen javulás nincs, nem sok értelme van a router köré fémdobozokat építeni.
Az internetsebesség mellett a WiFi-jelerősséget is lehet figyelni. Sok alkalmazás dBm értékben mutatja a vett jelet. Minél közelebb kerül az érték a nullához, annál erősebb a kapcsolat. Például a -50 dBm jóval erősebb jel, mint a -75 dBm.
A router helyének megváltoztatása sokszor többet ér
Mielőtt bárki ollót ragadna, érdemes kipróbálni egy még egyszerűbb megoldást: helyezzük át a routert. A gyártók tapasztalata szerint a gyenge otthoni WiFi egyik leggyakoribb oka nem maga a router, hanem annak rossz elhelyezése.
A router ideális esetben a lakás központibb részén, nyitott és valamivel magasabb helyen áll. Nem jó ötlet bezárni egy szekrénybe, eldugni a televízió mögé vagy a padlóra tenni egy sarokba. A falak, különösen a vastag beton- és vasbeton szerkezetek jelentősen gyengíthetik a rádiójelet, a fém tárgyak pedig vissza is verhetik azt.
Egy router fél méteres vagy egy-két méteres áthelyezése néha látványosabb eredményt hozhat, mint bármilyen házilag készített antenna.
A hűtőszekrény és a tükör sem a WiFi barátja
Különösen érdemes kerülni a nagy fémtárgyak közelségét. A hűtőszekrény, fémszekrény, kazán vagy más nagy fémtömeg jelentősen befolyásolhatja a rádióhullámokat. Nagy tükrök mögött szintén lehet fémréteg, amely visszaveri a jelet.
A víz is csillapíthatja a rádióhullámokat, ezért egy nagy akvárium sem ideális hely a router és a telefon közötti útvonalon. Ha tehát a nappaliban gyenge a WiFi, miközben a router egy akvárium mögött áll, sokkal egyszerűbb lehet áthelyezni az eszközt, mint külön jelerősítőkkel kísérletezni.
A mikrohullámú sütő és egyes vezeték nélküli eszközök szintén zavarhatják elsősorban a 2,4 GHz-es WiFi-sávot.
A 2,4 GHz és az 5 GHz között is óriási a különbség
Sok mai router egyszerre 2,4 és 5 GHz-es WiFi-hálózatot is biztosít. A két frekvenciatartomány között fontos különbség van: az 5 GHz általában gyorsabb adatátvitelt biztosít, viszont kisebb a hatótávolsága, és rosszabbul jut át vastag falakon. A 2,4 GHz ezzel szemben általában messzebbre terjed, bár kisebb sebességet és nagyobb interferenciát tapasztalhatunk rajta.
Ha tehát a kert végében vagy a lakás távolabbi szobájában szeretnénk internetezni, először azt is érdemes ellenőrizni, nem az 5 GHz-es hálózathoz próbál-e ragaszkodni a telefon. Ugyanazon router 2,4 GHz-es hálózata ilyen távolságnál sok esetben stabilabb kapcsolatot biztosíthat.
Ez természetesen nem minden routeren működik ugyanúgy, különösen azokon a modern eszközökön, amelyek automatikusan választanak frekvenciasávot, de a fizikai különbség továbbra is létezik.
Az antenna állása is számíthat
Külső antennás routernél az antennák helyzete sem mindegy. Egyetlen szinten lévő lakásnál a függőleges antennaállás általában megfelelő megoldás, mert így a jel eloszlása kedvező lehet a lakás síkjában.
Többszintes háznál már érdemes lehet az antennákat különböző szögekbe állítani, hogy az emeletek között is jobb lefedettség alakuljon ki. Több gyártó körülbelül 30 fokos eltérő antennaállást is ajánl többszintes környezetben.
Ez szintén ingyenes megoldás, ezért érdemes még az alumíniumdobozos kísérlet előtt kipróbálni.
A többi a következő oldalon található